Az impakt kráterből származó kőzetminták a dinoszauruszok kihalásának részleteit tárják fel

kisbolygó

Körülbelül 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok és számtalan más lény a Földön dolgozott, amikor egy űrszikla kiesett az égből, és véget vetett a krétakorszaknak. De milyen volt az a sorsdöntő nap? Ma van egy jobb ötletünk a Nemzetközi Óceánkutatási Programnak köszönhetően, amely érintetlen mintát gyűjtött a becsapódási helyről .



Az aszteroida a mai Yucatan-félsziget közelében csapódott le, és a Chixculub kráter keletkezett. A kráter nagy része a Mexikói-öböl alatt fekszik, így a kutatók ott gyűjtötték mintáikat több mint 1600 méterrel a tengerfenék alatt. A kráterből vett kőmagok sivár, de lenyűgöző képet festenek arról a napról, 65 millió évvel ezelőtt.



A tárgy valószínűleg néhány mérföldnél nem volt szélesebb, ami nem sok egy bolygóhoz képest. Nagy relatív sebessége azonban pusztító energiakibocsátást okozott. A becsapódás idején a régió sekély tenger volt, valószínűleg legfeljebb 100 láb mély. A becsapódás eredményeként egy több mint ezer méter magas cunami keletkezett, és egyúttal egy megolvadt, deformált kőzetből álló hatalmas krátert ütött ki, amelyet sokkos kőnek neveznek.



Az alapminták (lásd alább) alapján a csapat becslése szerint az ütközésmérőt 10 milliárd Hirosima atombomba erejével érte el. A robbanás fákat gyújtott meg több ezer mérföldnyire, és a szökőár olyan szárazföldre ért, mint a mai Illinois. A víz néhány órával később visszaáramlott a kráterbe, talajt és anyagokat hozva magával, mint például a környező földről felszedett fák.



A csapatot talán az érdekelte leginkább, ami nem volt jelen a mintákban: kéntartalmú kőzetek. A kráter körüli geológiai területen nagy mennyiségű kén található, ami arra utal, hogy a becsapódás során kéntartalmú ásványi anyagok párologtak el, és a kén a légkörbe került. A csapat becslése szerint 325 milliárd metrikus tonna kén került a légkörbe az ütközés után, ami nagyságrendekkel magasabb, mint ami az 1883-as Krakatoa vulkánkitörés során elmenekült. Ez az esemény 2,2 Fahrenheit fokkal csökkentette a globális hőmérsékletet.



A hirtelen magas kénkoncentráció hatalmas hőmérséklet-csökkenést eredményezett szerte a világon, biztosítva ezzel szinte az összes dinoszaurusz elpusztulását. A dinoszauruszok közül csak a madárfajok maradtak fenn, amelyek végül a mai madarakká váltak. A mintával kapcsolatos további kutatások még több részletet tárhatnak fel a Föld történelmének ezen zűrös időszakáról.